Az európai uniós fejlesztési források a magyar kis- és középvállalkozások fejlődésének egyik fontos finanszírozási hátterét jelentik. A 2021–2027-es programozási időszakban Magyarország fejlesztéspolitikájának középpontjában a versenyképesség növelése, a technológiai megújulás, a digitalizáció és a zöld átállás áll.
Az Európai Bizottság és Magyarország közötti Partnerségi Megállapodás a 2021–2027-es időszak kohéziós politikai forrásainak felhasználási kereteit határozza meg. A programozási időszakban Magyarország számára rendelkezésre álló kohéziós források nagyságrendje mintegy 20–22 milliárd euró.
A vállalkozások szempontjából az egyik legfontosabb program a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz, vagyis a GINOP Plusz. A program elsődleges célja a magyar gazdaság és ezen belül különösen a KKV-szektor versenyképességének, termelékenységének és hozzáadottérték-termelő képességének növelése.
A GINOP Plusz támogatási konstrukciói a vállalkozások életciklusának és fejlesztési szükségleteinek több szakaszát képesek lefedni. A beruházások támogatása mellett egyre hangsúlyosabbá válik a technológiai, szervezeti és menedzsmentfejlesztés.
A KKV-k számára ezért nem kizárólag gépek és berendezések beszerzésére nyílhat finanszírozási lehetőség. A vállalkozás egészének fejlesztése, a termelési folyamatok korszerűsítése, az automatizáció és a digitális megoldások bevezetése ugyancsak fontos fejlesztéspolitikai cél.
Kiemelt terület az innováció. Az új termékek, szolgáltatások és technológiák kialakítása mellett a vállalkozások meglévő működésének innovatív átalakítása is jelentős versenyelőnyt teremthet.
Az Európai Bizottság programozási adatai szerint a „Versenyképesebb és intelligensebb Európa” célkitűzés keretében Magyarországon több milliárd euró szolgálja az intelligens gazdasági átalakulást, és a tervek szerint mintegy 15 000 KKV technológiai fejlesztése kaphat támogatást, illetve kapcsolódó mentorálási és tanácsadási szolgáltatásokat.
A tanácsadás szerepe ennek megfelelően felértékelődik. Egy korszerű vállalkozásfejlesztési projektben ugyanis nem feltétlenül elegendő egy új gép vagy informatikai rendszer beszerzése: szükség van a szervezet, az üzleti folyamatok és a vállalatirányítás fejlesztésére is.
A támogatott vagy támogatásokhoz kapcsolódó tanácsadási szolgáltatások érinthetik többek között a vállalati stratégia kialakítását, a szervezetfejlesztést, a pénzügyi tervezést, a digitalizációt, a marketinget, az exportfejlesztést, az energiahatékonyságot és az ESG-szempontok beépítését.
A GINOP Plusz keretében működő vállalkozásfejlesztési programok között már jelenleg is megtalálható olyan konstrukció, amely egyéni tanácsadást, ágazatfejlesztési programokat és ESG-szempontú fejlesztési szolgáltatásokat biztosít a KKV-k részére.
A következő években különösen fontos fejlesztési irány lehet a zöld és digitális átállás összekapcsolása. A technológiai korszerűsítés akkor igazán hatékony, ha egyszerre javítja a vállalkozás termelékenységét és csökkenti energia- vagy erőforrás-felhasználását.
Ezt a szemléletet képviselik azok a finanszírozási konstrukciók is, amelyek a vissza nem térítendő támogatást, a kedvezményes hitelt vagy ezek kombinációját alkalmazzák.
A finanszírozási rendszerben ezért a vállalkozásoknak már nem kizárólag a klasszikus pályázati támogatásokban érdemes gondolkodniuk. A támogatott hitelprogramok, kombinált konstrukciók és egyéb pénzügyi eszközök egyre nagyobb szerepet kaphatnak.
A másik meghatározó fejlesztési terület a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz, azaz a KEHOP Plusz.
A KEHOP Plusz alapvetően Magyarország környezeti és energetikai átalakulását szolgálja. A program céljai között szerepel az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások alkalmazása, a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás, valamint a körforgásos gazdaság erősítése.
A zöld átállás a KKV-k számára közvetlen gazdasági kérdés is. Az energiaárak, az alapanyag-felhasználás, a hulladékkezelés és a karbonintenzitás egyre erősebben befolyásolják a vállalkozások költségeit és piaci pozícióját.
Egy energiahatékonysági beruházás ezért nem egyszerűen környezetvédelmi fejlesztés. Az energiafogyasztás csökkentése közvetlenül javíthatja a vállalkozás költségszerkezetét és versenyképességét.
A fejlesztések érinthetik az épületek energetikai korszerűsítését, a termelési technológiák energiahatékonyságának javítását, a megújuló energiatermelést, az energiatárolást vagy az energiafelhasználás intelligens szabályozását.
Az uniós kohéziós politika magyarországi céljai között jelentős súlyt képvisel a zöld átállás: az Európai Bizottság adatai szerint több milliárd eurónyi forrás kapcsolódik az energiahatékonysági, megújulóenergia- és egyéb környezeti beruházásokhoz.
A GINOP Plusz és a KEHOP Plusz szemlélete számos ponton találkozik. Egy korszerű KKV-fejlesztés egyszerre jelenthet technológiai modernizációt, digitalizációt és energiahatékonysági beruházást.
Egy termelő vállalkozás például új, automatizált gépsort állíthat üzembe, amely nagyobb termelékenységet biztosít, miközben kevesebb energiát használ fel. Ehhez kapcsolódhat vállalatirányítási rendszer, energiagazdálkodási megoldás és vezetői tanácsadás is.
A megfelelő finanszírozási konstrukció kiválasztása ezért egyre inkább komplex vállalkozásfejlesztési tervezést igényel.
A pályázati tanácsadás feladata sem korlátozódhat arra, hogy egy vállalkozás megfelel-e egy adott felhívás jogosultsági feltételeinek.
Elsőként azt szükséges meghatározni, hogy a vállalkozásnak milyen üzleti problémát kell megoldania, és milyen fejlesztés biztosíthat számára mérhető versenyelőnyt.
Ezt követően célszerű megvizsgálni, hogy a tervezett beruházás mely elemei finanszírozhatók támogatásból, kedvezményes hitelből vagy saját forrásból.
A jó projekt tehát nem a pályázati felhívással kezdődik, hanem a vállalkozás fejlesztési stratégiájával.
Különösen fontos a beruházások pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata. A támogatás önmagában nem tesz gazdaságossá egy olyan fejlesztést, amelyre nincs megfelelő piaci igény vagy amelynek működtetése hosszú távon veszteséges.
A vállalkozásfejlesztési tanácsadásnak ezért pénzügyi, technológiai és stratégiai szempontból egyaránt értékelnie kell a projektet.
Fontos kérdés a beruházás megtérülése, az árbevételre gyakorolt hatása, az új munkahelyek vagy kapacitások létrejötte, valamint az energia- és működési költségek várható csökkenése.
A következő időszakban várhatóan azok a vállalkozások lesznek előnyben, amelyek előre megtervezett fejlesztési portfólióval rendelkeznek.
Érdemes ezért nem egyetlen pályázatban, hanem többéves fejlesztési programban gondolkodni.
Ennek része lehet például egy technológiai beruházás, egy digitalizációs projekt, egy energetikai korszerűsítés és az ezekhez kapcsolódó szervezetfejlesztés.
A különböző támogatási és finanszírozási lehetőségek megfelelő összehangolásával lényegesen nagyobb fejlesztési hatás érhető el, mint egy-egy elszigetelt beruházással.
Az EU-s források felhasználásának egyik alapvető célja ugyanis nem pusztán beruházások megvalósítása, hanem a magyar vállalkozások hosszú távú versenyképességének javítása.
A KKV-k számára ez elsősorban magasabb termelékenységet, korszerűbb technológiát, alacsonyabb energiafelhasználást és magasabb hozzáadott értékű termékeket és szolgáltatásokat jelenthet.
Ugyancsak fontos cél az exportképesség növelése és a magyar vállalkozások nemzetközi értékláncokban elfoglalt pozíciójának erősítése.
A digitalizáció, az automatizáció és a mesterséges intelligencián alapuló megoldások terjedése további beruházási igényeket teremt a KKV-szektorban.
Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági és fenntarthatósági követelmények is egyre nagyobb hatással lesznek a vállalatok működésére.
A GINOP Plusz és a KEHOP Plusz ezért nem egymástól elszigetelt támogatási területként, hanem egy átfogó gazdasági modernizáció finanszírozási eszközeiként értelmezhető.
A vállalkozások számára a legfontosabb feladat, hogy időben felismerjék saját fejlesztési szükségleteiket és felkészüljenek a megfelelő finanszírozási lehetőségekre.
Ehhez célszerű előzetesen átvilágítani a vállalkozás pénzügyi helyzetét, beruházási terveit, technológiai színvonalát és energiafelhasználását.
Az így kialakított fejlesztési stratégia alapján már célzottan kereshetők a megfelelő GINOP Plusz, KEHOP Plusz vagy más uniós és hazai finanszírozási konstrukciók.
A pályázati és vállalkozásfejlesztési tanácsadás hozzáadott értéke éppen ebben rejlik: a finanszírozási lehetőség és a vállalkozás valós üzleti céljainak összehangolásában.
Az európai uniós támogatások így nem önmagukban jelentenek célt, hanem eszközt biztosítanak a magyar KKV-k modernizációjához.
A következő évek meghatározó kérdése ezért nem egyszerűen az lesz, hogy milyen pályázatok jelennek meg.
Sokkal fontosabb, hogy a magyar vállalkozások mennyire képesek ezeket a forrásokat tudatosan, egymásra építve és hosszú távú üzleti stratégiájuk részeként felhasználni.
A megfelelően előkészített GINOP Plusz és KEHOP Plusz fejlesztések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magyar KKV-k technológiailag korszerűbbé, energiahatékonyabbá és nemzetközileg is versenyképesebbé váljanak.
